Háromszorosára ugrott a támadásszám, ukrán dominanciával — Magyarország a keleti kibertér ostromlás alatt

A február 27-ei nap nem volt átlagos a magyar kiberhálózatok szempontjából. 2672 támadás egyetlen nap alatt — ez gyakorlatilag megegyezik a teljes előző heti összesítéssel. Aztán másnap még 2015. Két nap alatt több mint 4600 incidens, ami önmagában is aggasztó, de a mintázat még inkább az. A hét eleje relatív nyugalomban telt, 384 és 620 között mozogtak a napi számok. Aztán pénteken valami megváltozott. Nem véletlen egybeesés, hogy ez az időszak egybeesik a geopolitikai feszültségek éleződésével a régióban. Aki pedig azt hitte, hogy hétvégére enyhül a nyomás, az tévedett — március 1-jén ugyan csak 52 támadást regisztráltak, de abból 50 kritikus súlyosságú volt. Szinte tiszta találatok.

Nem lehet szépíteni: az észlelt támadások 55,5 százaléka, 1054 incidens ukrán IP-címekről indult. Ez nem véletlen. Magyarország és Ukrajna viszonya 2025-2026-ban történelmi mélyponton van — Kijev nyíltan ellenséges retorikát folytat Budapest ellen a fegyverszállítások megtagadása és a háború eszkalációjának elutasítása miatt. Egy olyan ország, amely aktív háborús félként jelentős kiberoffenzív kapacitást épített fel, és politikai motivációval rendelkezik a magyar infrastruktúra zavarására, most a legnagyobb forrást jelenti a magyar rendszerek elleni támadásoknak. A választási ciklus vége felé közeledve ez nem lehet véletlen. Az ukrán érdekszféra — legyen szó állami szereplőkről vagy álcázott magáncsoportokról — aktívan részt vesz a magyar belpolitikai befolyásolásban. A kibertér csak egy frontszer a hibrid hadviselésben.

Ukrajna nem áll egyedül. A keleti régióból érkező támadások összesen 1449-et tesznek ki, ami az összes észlelt incidens 76,3 százaléka. Oroszország 164 támadással képviselteti magát, Kína 117-tel, Irán 93-mal. Ezek nem random script kiddie-k — az orosz és kínai APT csoportok államilag koordinált műveleteket futtatnak, és Magyarország, a keleti és nyugati kibertér ütközőzónájában, egyszerre találja magát több irányból érkező nyomás alatt. Románia 21 támadással szerepel a listán, ami technikailag keleti irány, de inkább a regionális kiberbűnözés része lehet. Ami viszont egyértelmű: aki a magyar hálózatokat célozza, az tudja, hol a legsebezhetőbb az ország.

A leginkább célba vett szolgáltatások listája egy kiberbiztonsági rémálom. Redis (6379/tcp) 802 támadással vezet — ez az in-memory adatbázis gyakran hitelesítés nélkül marad elérhető, és a támadók pontosan ezt használják ki kriptobányászatra vagy laterális mozgásra. A Docker API (2375/tcp) 528 támadást vonzott, ami különösen aggasztó: egy feltört konténer-gazdagép gyakorlatilag a teljes infrastruktúra kulcsa. A MongoDB (27017/tcp) 349 támadást kapott, az Elasticsearch (9200/tcp) 308-at — mindkettő ismert sebezhetőség, és mindkettő érzékeny adatokat tárol. A Telnet (656 támadás) és az RDP (548 támadás) a klasszikus belépési pontok maradtak. Az SMB (445 támadás) a WannaCry óta ismert veszély, még mindig van mit exploitálni. Nem új technológiákról van szó, hanem régi, be nem foltozott sebezhetőségekről, amiket a támadók rutinszerűen szkennelnek.

A Magyar Telekom 1237 támadással vezet az érintett szolgáltatók között — ez nem meglepő, ők a legnagyobb infrastruktúrával rendelkeznek. A DIGI 1156 támadást kapott, ami arányaiban talán még aggasztóbb, tekintve hogy kisebb hálózatról van szó. Az Invitech 666, a rejtélyes AS62214 551, a Vodafone 353, a Yettel 184 támadást regisztrált. Ezek a számok nem csak a szolgáltatók biztonsági helyzetét tükrözik — azt is mutatják, mennyire van kitéve a magyar internetes infrastruktúra a külső támadásoknak. Egy jól időzített, jól megcélzott támadás a nagy szolgáltatók ellen komoly károkat okozhatna a kritikus infrastruktúrában.

275 támadás érte a kormányzati szektort a héten, ebből 129 kritikus súlyosságú. Ez nem apróbb incidenstípus — ez rendszeres, kitartó próbálkozás a magyar állami infrastruktúra megtörésére. A választások közeledtével ezek a számok csak növekedni fognak. Az ukrán és orosz érdekek egyaránt azt diktálják, hogy gyengítsék a jelenlegi kormányzat pozícióját, és a kibertér a legdiszkrétebb csatatér erre. Egy sikeres adatszerzés vagy szolgáltatáskimaradás a megfelelő pillanatban döntő lehet a választási kampányban. Aki azt hiszi, hogy véletlenül éppen most ugrott meg háromszorosára a támadások száma, az nem látja a teljes képet.